nemzet – A nemzet szó, jóllehet igen régi keletű, a 18–19. század folyamán nyerte el két alapvető mai jelentését. A nemzetfogalom átalakulására a ver­senyszellemű polgári társadalom kialakulása és a tradicionális közösségi ke­retek felbomlása következtében került sor. A hagyományos közösségek meg­gyengülésével az egyén számára a közösségi önmeghatározás legfontosabb elemévé a nemzet vált. A nemzet egyrészt jelenti az egy nyelvet beszélő, egy kultúrájú és történeti tudatú emberek, másrészt az egy nemzetállamhoz tar­tozó emberek összességét. Az utóbbi a francia típusú nemzet. A magyar nemzettudatot, amely a maga folytonosságát a honfoglalásig vezeti vissza, a politikai közösség hagyományára alapozott államnacionalizmus és a népi, kulturális, nyelvi értékekre hivatkozó kultúrnacionalizmus egyaránt jellemzi. A kultúrnacionalizmus Közép- és Kelet-Európa jellegzetes történeti képződ­ménye, amelyet J. G. Herder német filozófus fejtett ki rendszeres elmélet­ben. A nemzetek kollektív azonosságtudata az idegennel szemben határozza meg önmagát. A kirekesztés az elhatárolódás, az el nem ismerés egyik alap­vető formája. A nemzet eszméje világszerte új virágkorát éli: globális kihívást jelent a nemzeteszme és a demokratikus értékek minél harmonikusabb összeegyeztetése.