nemzetállam – olyan állam, ahol a népesség összetétele etnikai szempontból többé-kevésbé homogén. A nemzetközi vándorlásnak és az államhatárok sorozatos változásának köszönhetően az etnikailag teljesen homogén nemzetállamok száma a Földön nagyon kevés, az államok többségében nemzeti kisebbségek is élnek. Európa népei körében különösen a 19. században a kapitalizmus kibontakozásával, a modern polgárság megjelenésével és a nemzetté válás folyamatával fogalmazódott meg a saját, független nemzetállam iránti igény. Az európai nemzetállamok a 19–20. században egyrészt a kis területű elaprózott államok egyesülésével (pl. Németország, Olaszország), másrészt a soknemzetiségű, nagy kiterjedésű országok felbomlásával (pl. Osztrák-Magyar Monarchia) jöttek létre. Európán kívül a II. világháborút követően a gyarmati rendszer felbomlásával erősödött fel a nemzetállami gondolat. Ugyancsak serkentőleg hatott a nemzetállamok létrejöttére a kommunista rendszer felbomlása és a többnemzetiségű államok széthullása (pl. Szovjetunió, Jugoszlávia) 1989 után.