feminizmus – politikai eszme és mozgalom, amely a nők társadalmi felszabadításáért, a férfiuralom ellen küzd. A női egyenlőtlenség kérdé­sét először a 19. századi liberális feminista gondolkodók fogalmazták meg: a nők törvény előtti egyenlőségéért szálltak síkra. Törekvéseik eredmé­nyeként először Új-Zélandon kaptak a nők szavazati jogot 1893-ban, az Egyesült Államokban 1920-ban, míg Magyarországon csak 1945-ben. A 19. század végétől a marxi társadalomszemléletből levezetett szocialista feminizmus a nők gazdasági kizsákmányolását helyezte a középpontba. Eszerint az osztálynélküli társadalom megoldja a nők egyenlőtlenségé­nek ügyét is. A hatvanas évektől a radikális feminizmus hívei megkülön­böztetik a »biológiai nemet« (sex) és a »társadalmi nemet« (gender). Azt állítják: a magánszféra is politika, amivel megkérdőjelezik a köz- és magánszféra hagyományos megkülönböztetését. Az 1980-as évek neo­konzervatív fordulata nyomán a feminizmusban is előtérbe került a női­ség mint gondoskodás eszménye. A női gondolat felbukkan a zöldmoz­galmakban, valamint az anarchizmusban is. A posztmodern feministák a patriarchális beszédmód leleplezésén fáradoznak. A rendszerváltás utá­ni Közép-Európában a korábbi állami ideológia szintjére emelt egyenjo­gúság (pl. a nők kötelező munkába állása) után népszerűnek tűnt a ha­gyományos női szerepekhez való visszatérés. A térség új demokráciái­ban a feminista eszméknek egyelőre nincs jelentős társadalmi hatásuk.