rendszerváltás Magyarországon – az a több éves, békés átalakulási folyamat, amelynek során az egypárti diktatúrát többpárti demokrácia, az állami és társadalmi tulajdonon alapuló tervgazdaságot pedig döntően ma­gán­tulajdonra épülő piacgazdaság váltotta fel, s mindeközben függet­len­ségét is visszanyerte az ország. A rendszerváltás első programjai (Fordulat és reform, Reform és demokrácia, Társadalmi szerződés) 1986-1987-ben jelentek meg, és az első ellenzéki szervezet (Magyar Demokrata Fórum) 1987. szept. 27-én alakult meg Lakitelken. Az MSZMP és az ellenzéki szervezetek közötti 1989. jún.-szept.-i tárgyalások (Nemzeti Kerekasztal) alapján 1989. okt. 23-án kikiáltották a Magyar Köztársaságot, majd 1990. márc.-ápr.-ban többpárti és minden szempontból demokratikus választásokat tartottak. A társadalmi tulajdon magánosítása (privatizáció) az 1988. okt. 10.-i társasági és az 1989. júl. 1-i átalakulási törvény alapján vette kezdetét. A szovjet csapatok kivo­nása 1989. ápr. 25-én kezdődött, és 1991. jún. 19-én fejeződött be. Röviddel ezután, 1991. jún. 28-án feloszlott a KGST és júl.1-én a Varsói Szerződés is. A szovjet blokk összeomlását alapvetően a Szovjetunió meggyengülése és az Egyesült Államoktól elszenvedett történelmi veresége okozta. Emellett fontos szerepet játszottak azok az egész régióban jelentkező rendszerspecifikus gazda­sági-szociális problémák is, amelyek az addig is csak szovjet támo­ga­tással hatalmon lévő kommunista pártokat országról-országra delegitimálták.