társadalmi szerep – Az európai színjátszás ókori kezdetei óta gyakran felmerül, hogy az emberi élet színielőadáshoz hasonlítható, Platón például az »élet tragédiájáról és komédiájáról« beszél (Philébosz 50b). Noha egyes megfogalmazásaiban a »világ színháza« metafora nem áll messze a társadalmi szerep modern fogalmától – például Jacques híres, »színház az egész világ« kezdetű monológjában végső soron életkori szerepekről van szó (»mindenkit sok szerep vár / életében, melynek hét felvonása / a hét kor«, Ahogy tetszik II,7) –, a hagyományos metafora alapgondolata az egyén kiszolgáltatottsága a nála sokkalta hatalmasabb erőknek (istenek, sors stb). A modern szociológiai szerepfogalom viszont a társadalmi szabályozás jelenségéhez kötődik: a szerep a betöltője viselkedésével kapcsolatos várakozások, követelmények összessége. A társadalmi szerep az egymáshoz képest meghatározott (alá-fölé rendelt, intézményesen adott, illetve valamilyen tartalmi szempont alapján társadalmi mezőkbe illeszkedő) társadalmi pozíciókhoz kapcsolódik. Éppen abból következően, hogy a szerepek egymást kölcsönösen meghatározó társadalmi pozíciókhoz kapcsolódnak (pl. apa-gyerek, orvos-beteg, adózó-könyvelő), a társadalmi szerepelvárásokat (a színházi szereppel és ennek metaforikus értelmezésével szemben) nem szó szerinti vagy metaforikus értelemben vett szerző, hanem a komplementer pozíciók betöltői fogalmazzák meg. A személy, élete egymás után következő szakaszaiban (pl. életkori szerepek), vagy egyidejűleg (pl. könyvelő-szerep és apa-szerep) számos társadalmi szerepet tölt be. Míg a szerepet és a társadalmi pozíciót (ill. a pozíciók rendszereként felfogott társadalmat) a viselkedési várakozások fogalma kapcsolja össze, az egyént a szocializáció folyamata teszi alkalmassá a különféle szerepek betöltésére.