anarchizmus – olyan politikai irányzat, elmélet és utópia, amely az egyén totális szabadságát hirdetve elutasítja az uralom és az állam minden formáját (an-archia görögül »hatalomnélküliség«), azokat feles­legesnek és ártalmasnak nyilvánítja. Eszerint az emberiség legfőbb értéke az egyéni szabadság és önkifejezés, amit bármilyen uralom csak gátolni tud. Az anarchizmus irányzatai három típusba sorolhatóak. A kollektivista irányzatok: a kollektivista anarchizmus, az anarchista kommu­nizmus és az anarcho-szindikalizmus a szocializmushoz állnak közel. Az individualista anarchizmus a liberalizmus hagyományaira épül, az önér­deket, az önérvényesítést hangsúlyozza. Végül a vallásos anarchizmus általában a nagy világvallások tradícióihoz nyúlik vissza, az erőszak­nélküliség eszméjét hangoztatja. Az anarchista társadalomelmélet ele­mei megjelentek az 1968-as újbaloldali és diákmozgalmakban, a punk­mozgalomban és a társadalmi mozgalmak területén (például anarcho-feministák), de hatott a mai alternatív globalizációs mozgalmakra is. Ugyanakkor a hierarchiaellenesség, a horizontális, hálózati szerveződés elve a 21. század elejének egyik legfontosabb társadalmi szervezőelve és társadalomelméleti alapja lett (ld. például az internet hálózati szer­veződését és a hálózati társadalom fogalmát Manuel Castellsnél).