baloldal – A baloldal-jobboldal fogalompár a francia forradalom idejé­ből származik, amikor a nemzetgyűlésben a forradalom hívei ültek a bal, a monarchia hívei pedig a jobb oldalon. A baloldalt általában az egyen­lőség és a haladás eszméjébe vetett hit, a változtatásra való készség és a társadalmi viszonyokba való beavatkozás igénye jellemzi. A baloldal az erkölcsi és polgári szabadság elkötelezettje, az ész és a tudomány fel­sőbbségét hirdeti a hit és a hagyomány felett. Fontos számára az állam gazdasági szerepvállalásának fenntartása, növelése. Demokratikus rendszerekben a baloldal programja hagyományosan a jóléti államra épít, amely biztosítja a versenyben lemaradottak, a szegények megse­gítését. Újabban az esélyteremtő állam fogalma került az előtérbe, amely a hátrányos helyzetből indulók és a kisebbségek számára is a felzárkózás lehetőségét nyújtja. Baloldali eszmék, áramlatok a szoci­alizmus, a szociáldemokrácia, az anarcho-szindikalizmus, a kommuniz­mus, a trockizmus, az újbaloldal, valamint a brit Munkáspárt és Tony Blair által képviselt »harmadik út«. Baloldali és zöld eszmék határozzák meg a mai alternatív globalizációs mozgalmakat is. A baloldali eszme szélsőséges, antidemokratikus formája például a szovjet típusú állam­szocializmus, a kommunista diktatúra. A baloldali diktatúrákban ideoló­giai alapú diszkrimináció érvényesült: az előjogokat az állampárthoz (a kommunista párthoz) való tartozás, a feltétlen párthűség biztosította.