vallásszociológia – ágazati vallástudomány, a szociológiai tudományok­nak a vallási jelenségekkel foglalkozó szakterülete, amelynek célja és fela­data a vallási valóságnak szigorúan emberi-társadalmi tényként való elem­zése és értelmezése. Előfeltevéseinek megfelelően a vallásszociológia magát a vallást társadalmi szerepe, rendeltetése és a társadalomban való műkö­dése oldaláról közelíti meg. Ennek megfelelően a vallásosság olyan szocio­lógiai dimenzióit próbálja leírni és értelmezni, mint a tudásközvetítő, a magatartásszabályozó, közösségszervező szerep vagy a vallásosságnak a társadalmi helyzettel, az egyén társadalmi státuszával való összefüggései. Ezekből kiindulva tesz kísérletet a vallásosság változó társadalmi szerepének meghatározására, a vallásosság, a vallásgyakorlat, a hitélet típusainak kör­vonalazására, a hit és a vallásgyakorlat intenzitásának mérésére, a szeku­larizáció jelenségeinek értelmezésére vagy annak meghatározására, hogy milyen szerepet töltenek be az egyes vallási rendszerek a társadalomtest életének formálásában. A modern vallásszociológia önálló részterülete az egyházszociológia, amely a vallási szervezetek felépítését és működési típu­sait hivatott feltárni. A mai vallásszociológia autonóm tudományként a val­lást etnológiai kiindulópontból elemző E. Durkheim, a vallástörténet szocio­lógiáját megalkotó M. Weber, F. Troeltsch vagy a vallásosságot szociálpszicho­lógiai ténynek tekintő G. W. Allport iskoláját tekinti klasszikus forrásának.