Assur-ah-iddina – Asszíria királya Kr. e. 680 és 669 között. Trónra lépésé­nek körülményei tisztázatlanok: több bátyja is volt, és bár feliratában azt állítja, hogy apja, Szín-ahhé-eriba őt jelölte meg törvényes örököséül, ez nem biztos. Az azonban tény, hogy sereggel foglalta el Ninivét és a trónt. Assur-ah-iddina második uralkodási évétől több hadjáratot indított Egyiptom ellen, és egy vereség után (Kr. e. 674) Kr. e. 672-ben legyőzte Taharqa fáraót, és be­vette fővárosát, Memphiszt. Az asszír birodalmat északi és keleti irányból a szkíták és a kimmerek fenyegették, ezért Assur-ah-iddina hozzáadta lányát Bartatua szkíta törzsfőhöz, így biztosítva a békét. Kr. e. 670-ben leleplezett és megakadályozott egy összeesküvést, amely hatalma megdöntését célozta volna. Az asszír király legfőbb ellensége azonban saját egészsége volt: állan­dóan visszatérő betegségei kényszerítették többek között arra is, hogy – az isteneket kiengesztelendő – Babilon-barát politikát folytasson, és újjáépít­tesse az apja által lerombolt várost. A hatalom gyakorlásába jelentős bele­szólása volt anyjának, Zakútunak; például az ő hatására nevezte ki Assur-ah-iddina két örökösét: a fiatalabb Assur-bán-aplit Asszíria trónjára, Samas-sum-ukínt pedig Babilónia királyának.