Asszíria – Ókori sémi birodalom, amelynek magterülete Mezopotámia északi része, lakói az akkád nyelv asszír dialektusát beszélték. Nevét főistenéről, Assurról kapta. Bár története a Kr. e. III. évezredre nyúlik vissza, Asszíria első felemelkedése I. Samsi-Adadhoz (kb. Kr. e. 1813–1781) köthető. Samsi-Adad elfoglalta Assurt, majd Márit, de fővárosának Subat-Enlilt (ma Tell-Leilán) tette meg. Uralkodása után Hammurapi igázta le Asszíriát, amely ezután csak az évezred utolsó harmadában vált jelentős hatalommá. A mitanni függéstől megszabadulva I. Assur-uballit (Kr. e. 1363–1328) kezdett újra terjeszkedésbe. I. Tukulti-Ninurta (Kr. e. 1243–1207) már a négy égtáj fe­lé vezetett hadjáratokat és nagyszabású építkezésekbe fogott, többek kö­zött új várost is alapított Kár-Tukulti-Ninurta néven. Asszíria világ­bi­ro­da­lommá azonban az újasszír korban (Kr. e. 1000–612) vált. II. Adad-Nírári (Kr. e. 911–891) uralkodásától az asszír birodalom folyamatosan nőtt, III. Tukulti-apil-Ésarra (Kr. e. 744–727) reformjai és hódításai után pedig gyakorlatilag a teljes Közel-Keletet uralta. A birodalom bukása a médek és a babiloniak kö­zös támadásaival következett be: 612-ben bevették az akkori fővárost, Nini­vét. Ezután Kr. e. 539-ig Babilóniáé volt a világbirodalom szerepe.