Assur-bán-apli – Asszíria királya Kr. e. 668 és 627 között. Uralkodása ele­jén a folyamatosan lázadó Egyiptom felé fordította figyelmét: már Kr. e. 667-ben hadjáratot indított Taharqa fáraó ellen. Kr. e. 664-ben Taharqa meghalt, és fia, Tantamani felszámolta az asszír uralmat Egyiptomban. Válaszul As­sur-bán-apli személyesen vezetett hadjáratot ellene, visszafoglalta Mem­phiszt, és kirabolta Thébát. Ezután azonban feltehetően az asszírok végleg kivonultak Egyiptomból. Kr. e. 640 körül a lűd király, Gügész segítségére sietve legyőzte az Anatólia felől fenyegető kimmereket. Keleten Elámmal folytatott harcokat, Kr. e. 647-ben kirabolta az elámi fővárost, Szúszát. Báty­ja, Babilónia királya, Samas-sum-ukín Kr. e. 652-ben fellázadt ellene, és csak Kr. e. 648-ban sikerült végleg levernie a felkelést. Babilon ostrománál maga Samas-sum-ukín is életét vesztette. Assur-bán-apli Ninivében új palo­tát építtetett magának, innen kerültek elő a híres vadászjeleneteket ábrázoló domborművek. A király roppant büszke volt írástudására és műveltségére; ő állíttatta össze a ninivei könyvtárat, amelyben a mezopotámiai írnoki hagyo­mány összes jelentős műve fellelhető volt, és amely az ékírásos irodalomról való mai tudásunk egyik alapja is.