elektronikus szöveg – e-szöveg, e-text; digitálisan kódolt, rögzített, továb­bított és megjelenített szöveg. Az alkalmazott technológiák gyors változása miatt hosszabb távú megőrzésük komoly kihívást jelent. A túlélésre a legna­gyobb esélyt a saját eljárásaikat világosan definiáló, pusztán ASCII karakte­reket tartalmazó, így az emberi felhasználó számára is »átlátható« és meg­bízhatóan konvertálható szövegkódolási rendszerek adják. Ezek közül a leg­ismertebbek az SGML (Standard Generalized Markup Language, ISO 8879:1986) metanyelv, illetve alkalmazásai: a TEI (Text Encoding Initiative), a HTML (HyperText Markup Language, ISO/IEC 15445:2000) és az XML (Extensible Markup Language). Az e-szöveg az új technológiák nyújtotta lehetőségeket ki­használva számos tekintetben kitágítja a hagyományos szöveg határait: a ké­pi és hangzó információval szerves egységet alkot; dinamikus, azaz könnyen és gyorsan változtatható; igen alacsony költséggel sokszorosítható és ter­jeszthető. A legnépszerűbb e-szöveg típus ma a világhálónak köszönhetően a hypertext. A kommunikációfilozófiai megközelítés szerint az elektronikus szövegek használata kognitív következményekkel is járhat. A szövegszer­kesztő programmal, kinyomtatás nélkül, kizárólag a képernyőn íródó szöveg a szóbeliség korszakára emlékeztető jegyeket (gyengébb kohézió, alacsonyabb fokú megszerkesztettség, lazább stílus és helyesírás, tartalmi és formai is­métlések) mutat.