kriptográfia – az információ titkos, az illetéktelen hozzáféréssel szemben biztonságos továbbításának elmélete és gyakorlata. A kriptográfiai rendsze­rek legjellegzetesebb részei a kódoló és a dekódoló eljárások, algoritmusok. A kódolás során az üzenetet rejtjelezik: olyan jelsorozattá alakítják, amelynek az illetéktelen megfejtése »reménytelenül nehéz« feladatot jelent. A jogosult megfejtő – szakszóval a dekódoló – viszont egy további információ, az úgyne­vezett kulcs segítségével gyorsan meg tudja kapni a rejtjelekből az eredeti üzenetet. A kriptográfia korábban jobbára csak a politikusok és a katonák számára bírt érdekességgel. A számítógépek és az elektronikus kommuniká­ció korában viszont az üzeneteink védelme mindennapi igénnyé vált. A krip­tográfiai megoldások beépültek a telekommunikáció, a banki szolgáltatások, az elektronikus kereskedelem és az elektronikus adatkezelés rendszereibe – sokszor nem is vagyunk tudatában a jelenlétüknek. A kriptográfia a mérnöki és számítógépes megoldások mellett több matematikai területről (számelmé­let, információelmélet, bonyolultságelmélet) is merít gondolatokat. Az egyik legismertebb kódoló eljárás, az 1970-es évek közepén született RSA-algorit­mus számelméleti fogalmakra épít. A kriptográfia fontos része a kriptoanalízis, amely az adott rendszer elleni támadási, feltörési lehetőségek elemzésével, a rendszer biztonságosságának megítélésével foglalkozik. Az utóbbi években egyre szélesebb körben válik elfogadottá a Rijndael-algoritmuson alapuló AES (Advanced Encryption Standard) kriptográfiai szabványrendszer.