személyhez fűződő jogok – Napjainkban a személyhez fűződő jogok vé­delme egyre inkább előtérbe kerül. A polgárok és a közélet szereplői érzéke­nyen reagálnak a személyiségüket ért támadásokra. Az Alkotmánybíróság az általános személyiségi jogot az emberi méltósághoz való jogként fogalmazta meg, e jog tartalmát pedig »a személyiség szabad kibontakoztatásához való jogban«, az »általános cselekvési szabadságban«, a »magánszférához való jogban«, valamint az »önrendelkezés szabadságában« jelölte meg. A személy­hez fűződő jogok sérelmét jelenti különösen az egyenlő bánásmód követel­ményének megsértése, a lelkiismereti szabadság sérelme, a személyes sza­badság jogellenes korlátozása, a testi épség, az egészség, valamint a be­csület és az emberi méltóság megsértése. A név, jó hírnév, képmás és hangfelvétel védelmét, a titokjogot és az információs önrendelkezés jogát szintén nevesíti a Polgári Törvénykönyv, de minden egyéb, külön nem neve­sített személyiségi jog is védelem alatt áll, ezek egyenesen az Alkotmányból vezethetők le. A fentiek megsértése esetén számos esetben szankciós védel­met nyújt a büntetőjog és a szabálysértési jog is, de a polgári jog is igyekszik a maga sajátos eszközeivel a személyek hatékony jogi védelméhez hozzá­járulni. A sérelmet szenvedett fél többek között követelheti a jogsértés bíró­sági megállapítását, a jogsértés abbahagyását, elégtétel adását vagy éppen kártérítést.