alkotmánybíróság – Az alkotmánybíróság a jogállam legfontosabb garan­ciáinak egyike, amely biztosítja, hogy egy független szerv őrködjön az alkot­mányosság megtartása fölött. Ellensúlyt képez a törvényhozó hatalommal szemben: legfőbb feladata a jogszabályok alkotmányossági felülvizsgálata, valamint az alkotmányos rend és az alkotmányban biztosított alapjogok vé­delme. Az alkotmánybíráskodás története a XIX. század eleji Egyesült Álla­mokba nyúlik vissza. Itt született meg az az elmélet, hogy a bíró köteles figyelmen kívül hagyni azt a jogszabályt, amely a szövetségi alkotmánnyal ellentétes. Európában külön alkotmánybíróságokat hoztak létre, de ez széles körben csak a II. világháború után terjedt el. A magyar Alkotmánybíróság (AB) létrehozásáról 1989-ben, a rendszerváltáskor határoztak. Az AB 11 tagú tes­tület, amelynek tagjait az Országgyűlés választja szigorú szakmai és össze­férhetetlenségi kritériumok szem előtt tartásával. Határozatai mindenkire kötelezőek és megfellebbezhetetlenek. Az AB tagjai függetlenek, döntéseiket kizárólag az Alkotmány és a törvények alapján hozzák meg; az országgyűlési képviselőkével azonos mentelmi jogot élveznek. Az AB tevékenységének kö­zéppontjában – számos egyéb hatásköre mellett – az utólagos normakontroll áll: az általa alkotmányellenesnek ítélt jogszabályokat megsemmisíti. Ezt az eljárást bármely magánszemély kezdeményezheti.