kártérítés – A polgári jog kártérítési szabályai arra adnak választ, hogy valamely kárt kinek kell viselnie. Fő szabály szerint annak, aki azt jogelle­nesen és felróhatóan okozta. Léteznek különleges esetek is, amelyeknél – tekintettel a károkozás súlyára, veszélyességére – az általánostól eltérő szabályozást alkalmaznak (veszélyes üzemi felelősség; felelősség olyan sze­mélyek károkozásáért, akiknek belátási képessége hiányzik vagy korlátozott; alkalmazott, szövetkezeti tag, képviselő és megbízott károkozása; állattartók felelőssége; épületről lehulló tárgy által okozott károkért fennálló felelősség; termékfelelősség). Ha kárunk megtérítése végett pert indítunk, nekünk kell bizonyítani a másik fél magatartásának jogellenességét, a kárt és az előbbiek közötti ok-okozati összefüggést. A károkozó viszont bizonyíthatja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, vagy egyéb kimen­tési okra hivatkozhat (pl. a károsult önhibája). A kár lényegében valamilyen hátrányos eredménnyel azonosítható, a ténylegesen felmerült káron túl ide­tartoznak az elmaradt jövedelem vagy haszon és a károkozás folytán fel­merült költségek, kiadások is. A kártérítés elsődleges célja az eredeti állapot helyreállítása, másodsorban a kár megtérítése (pénzben vagy természetben). A károsult követelheti nem vagyoni kárának megtérítését is, amely valamely személyiségi jog megsértése esetén merülhet fel.