Sclerosis multiplex – Bár bizonyított az öröklött hajlam és a gyermekkori környezeti tényezők szerepe, ma inkább a vírusfertőzéseket teszik felelőssé a kóros immunológiai folyamatok beindulásáért. A »tévúton járó« immun­rendszer megtámadja az idegrendszert, és elpusztítja az idegsejtek védőré­tegét, a myelinnek nevezett velőshüvelyt. A védtelenné vált idegrostok tönk­remennek, az agy- és gerincvelő különböző pontján kis szklerotikus gócok keletkeznek. Mivel kiszámíthatatlan, hol indul el az agykárosodás, a tünetek is rendkívül tarkák. Az esetek mintegy 25%-ában először szemproblémák – látóideg-gyulladás, szemtekerezgés, homályos és kettős látás – jelentkezik, de bármilyen mozgási és érzékelési zavar kialakulhat. A beszéd lelassulhat, nyelési, széklet- és vizelettartási zavarok, indokolatlan fájdalmak lépnek fel, romlik a memória, a kognitív funkciók. A sokféle tünet miatt nem könnyű a diagnózis: legtovább az agy mágneses magrezonancia-vizsgálata (MRI) visz. A kórlefolyás megjósolhatatlan. Típusosan rohamokban, ún. shub-okban jön­nek az új tünetek, amit gyors, de sohasem teljes regeneráció követ. A prog­resszió évtizedekig tarthat. A betegek 15–20%-ánál fordul elő a rosszabb in­dulatú, egyenletesen, folyamatosan romló – tehát shub nélküli – betegség­forma, amely néhány éven belül teljes leépüléshez, korai halálhoz vezet. Oki terápia nincs, csak biztató próbálkozások: a szteroidokon kívül a béta-interferontól várnak áttörést.