beszéd – Hangadással történő kommunikáció, az emberi fajra és minden emberi közösségre egyetemesen jellemző (szemben a nyelv más kifejezési formáival, az írással és a jeleléssel), a nyelvi kifejezés legáltalánosabb és legtermészetesebb formája. A beszéd produkciójának és feldolgozásának képességével minden ember rendelkezik, más fajokra azonban nem jellemző. Sok versengő elmélet van kialakulására nézve, biztosat nem tudhatunk, általában úgy gondolják, hogy (a legfeljebb nyolcezer éves írással szemben) nagyon régóta használjuk. A beszéd képességének megjelenését fontos evolúciós változások támogatták: a légzés és a hangadás akaratlagos ellen­őrzése, a gégefő leereszkedése és a rezonátorüregek megnövekedése tette lehetővé, hogy a hangok szélesebb spektrumát képezzük. Ezt kiegészítette a finommozgások szerveződésének és a finom szekvenciális feldolgozásnak a fejlődése, valamint a beszédhangok akusztikus és artikulációs tu­laj­don­ságainak összekapcsolása. A beszéd felismerése speciálisnak tűnik a hangok feldolgozásán belül: a beszédet nem tudjuk nem beszédnek hallani, és az emberi beszédet a beszédhangok összetettsége és fizikai tulajdonságainak változatossága ellenére nyelvi jelekre tudjuk bontani és megértjük. A gépi beszédfelismerés és beszédprodukció dinamikusan fejlődő tudo­mány­te­rü­letek, és bár a gépek már mindkettőre képesek, teljesítményük még elmarad az emberé mögött.