atombomba – az atommaghasadás során felszabaduló atomenergiára ala­po­zott rendkívül pusztító hatású fegyver. A hidrogénbombában atombomba te­rem­ti meg a könnyű elemek összeolvadásának feltételeit. Az atombomba egyik típusában urán-235, másik típusában plutónium-239 izotóp a ha­sa­dóanyag. Mindkét típus első példányait az Egyesült Államokban hozták létre a Manhattan terv keretében. A természetes urán csak 0,7%-ban tartalmazza a könnyebben hasadó urán-235 izotópot, ezért az eredeti izotóparányt kü­lön­féle dúsítási eljárásokkal megváltoztatják. A láncreakcióhoz a hasadóanyag mennyiségének meg kell haladnia egy határértéket, ez a kritikus tömeg. Az urán atombombát rendszerint két, a kritikus tömegnél kisebb urántömbből készítik. A bomba bevetésekor a két szubkritikus darabot egyesítik, ekkor a kri­ti­kus tömeget meghaladó anyagban végbemegy a szabályozatlan lánc­re­akció. – A plutóniumot az urán nehezebb izotópjából mesterségesen állítják elő. Az urán-238 egy neutront befogva plutónium-239 izotóppá alakul át. A plutónium-239 izotóp az urán-235-höz hasonló kedvező hasadási tu­laj­don­sá­gokkal rendelkezik. A plutónium alapanyagú bombák ún. implóziós bombák. A bomba bevetésekor a plutóniumot hagyományos robbanóanyaggal az ere­de­ti­nél jóval sűrűbbre nyomják össze, így hozzák létre a kritikus állapotot. – Az atombomba pusztító hatásában az általa keltett lökéshullám, a fény- és hősugárzás, valamint a radioaktív sugárzás játszik szerepet. Az atomfegyver-kísérleteket nemzetközi egyezmények tiltják.