radioaktív sugárzás – Atommagok spontán átalakulásakor kilépő sugárzások, az átalakulással az atommag kedvezőbb energetikai állapotba kerül. Az alfa-sugárzás részecskéi pozitív töltésű hélium atommagok, a béta-sugárzáséi negatív elektronok, a gamma-sugárzás nagyenergiájú elektromágneses sugárzás. A kilépő sugárzás fajtája, energiája, felezési ideje jellemző a kibocsátó atommagra, a sugárzás adatainak méréséből vissza lehet következtetni a kibocsátó anyag fajtájára, mennyiségére. Erre épülnek a nagyon kis anyagmennyiségek kimutatását is lehetővé tevő analitikai módszerek. A sugárzások áthatolóképessége nagyon eltérő, az alfa-sugarak egy papírlapon vagy a bőrön sem hatolnak át, nagyenergiájú gamma-sugárzás megállítására viszont csak vastagabb beton- vagy ólomréteg képes. A sugárzások az anyagon áthaladva ionizálják az atomokat, eközben leadják energiájukat. Így viselkedik a röntgensugárzás is, amely valójában nem radioaktív sugárzás, nem az atommagból, hanem az atomhéjban lejátszódó átalakulások során lép ki. Az élő szervezetet érő ionizáló sugárzások hatására károsodik a DNS örökítőanyag molekula, ezt használják fel a daganatos megbetegedések terápiájában. Az emberiséget a Napból, a világűr más tartományaiból, a Föld mélyéből és a talajból állandóan éri ionizáló sugárzás, a táplálékláncon keresztül a szervezetbe is kerülnek sugárzó izotópok. Ehhez a megszokott természetes háttérsugárzáshoz adódik hozzá az orvosi beavatkozások okozta, kis kockázatú sugárterhelés, valamint a korábbi atomfegyverkísérletek és a nukleáris ipar kicsiny járuléka.