daganatos betegségek – A daganatok a leggyakoribb halálokok közé tartoznak. Kialakulásukban döntő a sejtek folyamatos és szabályozatlan felhalmozódása, melynek oka elsősorban a szaporodásukat és halálukat meghatározó gének és ezek aktivitását befolyásoló tényezők hibája. A génhibák lehetnek öröklöttek és szerzettek (kémiai, fizikai, biológiai károsítás következtében). A génhibák a genetikai állomány instabilitásához vezetnek, ennek következtében egyre eltérőbbek lesznek a daganatot felépítő sejtek, lehetőséget kínálva olyanok kiválogatódására, amelyek adott környezetben a legjobb túlélési eséllyel rendelkeznek. A daganat lehet jó- vagy rosszindulatú (benignus vagy malignus), előbbi nem veszélyezteti a beteg életét, utóbbi igen, főleg a terjedése és az áttétképzés miatt. A daganatok bármely életkorban előfordulhatnak, a malignusak közül férfiakban a tüdőrák, nőkben az emlőrák a leggyakoribb. Az azonosításban legfontosabb a patológiai diagnózis. Több száz daganattípus ismert, ezek viselkedése (prognózisa) egyénenként igen különböző. A prognózis legfontosabb meghatározója a daganat kiterjedése a diagnózis idején (stádium), ennek alapján a megfelelő kezelés kiválasztása, a beteg és a daganat ezzel szembeni érzékenysége. A jóindulatú daganatok kezelése szinte mindig sebészi, a rosszindulatúaké komplex (sebészi, kemo-, sugár-, immun-, gén-, pszichoterápia, rehabilitáció). A megfelelő kezelés igen sok esetben gyógyító, de előfordul a daganat kiújulása is. A daganatokkal kapcsolatos ismeretek teszik lehetővé a hatékony megelőzést (prevenció), részben populációszinten, részben a különböző rizikócsoportokban.