munkavállalói jogok – A munkavállalók döntő többsége nem önálló, ha­nem alárendeltségi viszony szerinti, a munkáltató utasításait követő munka­végzésre vállal kötelezettséget. A munkáltató többnyire előnyösebb, erőfölé­nyes helyzetben van munkavállalóival szemben, ezért a Munka Törvényköny­ve úgy rendelkezik, hogy a törvény munkaviszonyra vonatkozó rendelkezései­től általában csak a munkavállaló javára lehet eltérni. Ezek a garanciális elemek, úgynevezett minimumstandardok biztosítják a munkavállalóknak – az Alkotmányban is lefektetett – legfontosabb jogait. Ilyenek a munkaidőre, a munkabérre, a túlmunka maximumára, a kötelező pihenőidőre, a munkáltató munkavállalói kárfelelősségére, a végkielégítésre és a felmondási tilalomra vonatkozó szabályok. A munkavállalókat kollektív jogok is megilletik, lehető­ségük van – gazdasági és társadalmi érdekeik előmozdítása, védelme érde­kében – érdekképviseleti szervezetet (pl. szakszervezetet), illetve üzemi ta­nácsot alakítani, kollektív szerződést kötni, országos érdekegyeztetésen részt venni vagy éppen sztrájkot hirdetni. A munkaügyi jogvitákat végső esetben bíróság elé lehet vinni. Fontos szabály, hogy néhány esetben a keresetlevelet csak a sérelmezett intézkedés közlésétől számított harminc napon belül lehet előterjeszteni (pl. a munkáltató egyoldalú intézkedésével végrehajtott munkaszerződés-módosítás, a munkaviszony megszüntetése vagy a rendkívüli felmondás kapcsán).