halálbüntetés – A halálbüntetéssel kapcsolatban mind a mai napig éles társadalmi és politikai vita folyik arról, hogy helyes-e alkalmazni vagy sem, szükséges-e bevezetni vagy fenntartani, van-e elrettentő hatása, humánu­sabb vagy kevésbé humánus az életfogytiglani szabadságvesztésnél. További problémákat vetnek fel az élethez és emberi méltósághoz való jog, a büntetés visszafordíthatatlanságának, illetve diszkriminatív jellegének vagy éppen a különböző büntetési nemek költségeinek kérdései. Annak ellenére, hogy számos európai ország – köztük hazánk – lakosságának többsége egyetért a halálbüntetéssel, ma már nincs olyan európai állam, amely ezt a büntetési nemet fenntartaná. Magyarországon az Alkotmánybíróság a 23/1990. (X. 31.) AB számú határozatával a halálbüntetést alaptörvényünkkel ellentétesnek minősítette, és a Btk. ezt lehetővé tevő rendelkezéseit megsemmisítette. Az­óta több sikertelen népszavazás-kezdeményezési kísérlet történt a halálbün­tetés visszaállításáért. Büntetési rendszerünk legsúlyosabb szankciója je­lenleg a ténylegesen életfogytig tartó szabadságvesztés. Az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló, 1950. november 4-én Rómában aláírt egyezmény, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya, valamint az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés egyaránt a halálbün­tetéssel szemben foglalt állást. Ezeknek a nemzetközi szerződéseknek Ma­gyarország is részese.