NATO – Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (North Atlantic Treaty Organi­zation) megalakulásakor 12 európai és észak-amerikai országot tömörítő poli­tikai, katonai szervezetként jött létre. Feladata az 1949. április 4-én Wa­shingtonban aláírt Észak-atlanti Szerződés céljainak végrehajtása, elsősorban a hidegháborús fenyegetettség miatt a tagországok védelme. A védelem leg­fontosabb alapelve, hogy a szövetségesek az egyikük vagy többjük ellen inté­zett fegyveres támadást valamennyiük ellen irányulónak tekintik. A keleti blokk államai a Szovjetunió ösztönzésére 1955-ben létrehozták saját katonai szövetségüket, a Varsói Szerződést. A két katonai tömb szembenállása 1991-ig, a Varsói Szerződés felbomlásáig és a Szovjetunió összeomlásáig tartott. 1999-ben a volt keleti blokk országai közül elsőként Magyarország, Csehor­szág és Lengyelország csatlakozott a NATO-hoz, amelynek mára már 26 tagja van. A bipoláris világrend megszűnése, majd a 2001. szeptember 11-ei terror­támadások a Szerződés újraértelmezéséhez vezettek. Új célkitűzésként jelent meg a világ bármely helyi konfliktusának csillapítása és megoldása, valamint a szövetség biztonságát fenyegető nemzetközi terrorizmus elleni hatékony fellépés. Az új céloknak megfelelően a NATO immáron nemcsak a tagorszá­gok területein avatkozhat be, hanem a világ bármely pontján, ráadásul nem­csak védekező, hanem megfelelő indoklással megelőző háborút is folytathat.