nyelvtudomány – A széles értelemben vett nyelvtudomány vagy nyelvészet célja a nyelvek vizsgálata tudományos eszközökkel. Mivel magának a nyelv­nek is sok aspektusa van, a nyelvtudományt is sok szempontból osztá­lyozhatjuk. Először is megkülönböztethetjük a nyelveknek mint önmagukban vett rendszereknek a vizsgálatát (a szűkebb értelemben vett nyelvészetet) a nyelvnek más rendszerekkel való kölcsönhatását vizsgáló -lingvisztikáktól (pl. szociolingvisztika, pszicholingvisztika, neurolingvisztika) és a nyelvtudomány eredményeit a gyakorlatban (az oktatásban, a gyógyításban, a fordításban stb.) hasznosító alkalmazott nyelvészettől. A szűkebb értelemben vett nyelvé­szeten belül a történeti (diakrón) nyelvészet a nyelvek változásának törvény­szerűségeit vizsgálja, míg a szinkrón nyelvészet a nyelvek egy adott állapotát. A leíró nyelvészet (grammatika) az egyes nyelvek rendszerének leírását célozza, az általános vagy elméleti nyelvészet viszont a nyelvi rendszerek általános jellegzetességeivel foglalkozik. Végül a legtöbb nyelvészeti diszciplínát hagyo­mányosan a következő részterületekre szokták osztani (ezek természe­tesen átfedéseket mutathatnak egymással). A fonetika (hangtan) a nyelvekben hasz­nált beszédhangok és más hangzásbeli eszközök (intonáció, prozódia) vizs­gálata akusztikai vagy artikulációs szempontból. A fonológia (hangnyelvtan) fő kérdése az, hogy a hangzásbeli elemek egy-egy nyelven belül milyen rendsze­rekbe szerveződhetnek (hangok osztályai, egymással való váltakozásai, lehet­séges sorozataik). Az alaktan (morfológia) tárgya a szavak felépítése. A mondat­tan (szintaxis) azzal foglalkozik, hogyan épülnek fel összetett kifejezések egyszerűbb kifejezésekből. A jelentéstan (szemantika) a jelentések rendszeres összefüggéseit vizsgálja, például azt, hogyan érthető meg összetett kifeje­zések jelentése az egyszerűbb kifejezésekéből. A pragmatika a nyelvi elemek használatának a jelentéstan segítségével nem megérthető aspektusait elem­zi (például a nem »szó szerinti« használatot vagy a különböző regisztereket és stílusértékeket).