egyiptomi tudományosság – Egyiptomban viszonylag korán kialakul és fejlődik a csillagászat, a matematika és az orvostudomány, később megje­lenik a vegyészet. Az asztronómia elsősorban az időméréshez kapcsolódik, aminek révén vallási-bölcseleti jellegű tudománnyá válik. Egyiptomban vezet­ték be először (a Kr. e. 3. évezred elején) a 365 napos időszámítást, s itt használták hosszú időn át az akkori világ legtökéletesebb naptárát. Az egyip­tomi matematika fontos emlékei a középbirodalmi Thébából származó Rhind Papirusz és a Moszkvai Matematikai Papirusz. Az orvoslás legjelentősebb em­lékei az Edwin Smith- és az Ebers-papiruszok. Az orvostudomány fejlettségét mutatja, hogy ismerték az artériákat, és átfogó elméletet alkottak a beteg­ségek okairól. Csírájában megjelenik a nyelvészet is, részben a régi szövegek fordítása és kommentálása, részben etimológiai (aitiológiai) szójátékok for­májában. Az emlékműveket időszakonként fölújították, a régi iratokat fölku­tatták és archiválták, aminek nyomán létrejöttek a könyvtárak. Fölbukkannak a filozófiai gondolkodás kezdeményei is, főként az életbölcseleti irodalomban és az egyiptomi vallás spekulációiban. Ismert tudomá­nyos műfaj az onoma­sztikon, az enciklopédia. Ezek a teljességre törekvő szójegyzékek egyebek mellett felsorolják az égboltra és az égitestekre vonatkozó kifejezéseket, az ásványok, a növények, a különféle országok, városok és népek neveit és az istenek mellékneveit. A tudományos élet központja az ún. Élet Háza, itt volt a könyvtár, itt írták az enciklopédiákat, az orvosi és egyéb szövegeket. A Kam­büszész idején (Kr. e. 6. sz.) élt főorvos, Udzsahorresznet felirata arra enged következtetni, hogy az Élet Háza egyfajta egyetem szere­pét is betöltötte. A tudománynak, ill. általában az intellektuális életnek Thot isten volt a pat­rónusa.