Parkinson-kór – az Alzheimer-kórhoz hasonlóan lassan előrehaladó, dege­neratív idegrendszeri betegség. Az agyban a finom mozgásait irányító bazális ganglionok mennek tönkre, és csökken a fő ingerületátvivő anyag, a dopamin termelődése is. A kórok többnyire ismeretlen, bár idegrendszeri fertőzéseken és egyéb degeneratív betegségeken kívül gyógyszerek, pl. antipszichotikumok, sőt kábítószerek is előidézhetik. Fő tünete az érzelmi stresszre fokozódó végtagremegés (tremor), illetve izommerevség (rigiditás). Ez utóbbi különösen a kifejezéstelenné váló arcon feltűnő. A mozgásokat megkezdeni, felállni, elindulni a legnehezebb. Gyakran jár depresszióval és a gondolkodás lelassu­lásával. Számos gyógyszerrel, elsősorban a dopamin előanyagával, a levo­dopával kezelik, de fontos a fizikoterápia is. Jól bevált a Pető-féle konduktív, életmód-terápia. A fokozódó nyelési nehézségek miatt étrendi kiegészítőket és székletlágyítókat is adnak. Újabban sebészi eljárásokkal próbálkoznak: bizonyos agyi idegstruktúrák átvágásával, pontosabban megégetésével (ko­agulációjával); ezt a kezelendő agyi képlettől függően pallidotomiának vagy thalamotomiának nevezik. A bőr alá ültetett ún. neuropacemaker a mélyebb agyi struktúrákat stimulálja. Folynak kísérletek emberi embrióból vett dopamin­termelő idegszövet agyba ültetésével is.