morbiditás és mortalitás – nincs egészséges ember Ma­gyar­országon? – A morbiditási és mortalitási adataink – tehát, hogy 100.000 lakosból egy év alatt hány betegszik, illetve hal meg – rendkívül rosszak Ma­gyarországon. 30 év alatt lényegesen nem változtak, és rosszabbak, mint azt az ország társadalmi-gazdasági fejlettsége lehetővé tehetné. A ma született lányok várhatóan 76, a fiúk 67 évig fognak élni: hat ill. nyolc évvel rövidebb ideig, mint Nyugaton. Ez azt jelenti, hogy ha elérnénk a fejlettebb államok szintjét, évente 50 ezerrel kevesebben halnának meg! A vezető halálok, 50%-kal, szív- és érrendszeri betegségek. Ez Nyugaton is kb. ilyen arányú. Csak éppen e kategórián belül nálunk az agyi érbetegségek, az infarktusok száma nőtt, és a felnőtt lakosság 20%-a magas vérnyomásban szenved. Sajnos ve­zetünk az európai országok között a rosszindulatú betegségek okozta le­ta­li­tás­ban (ez az arányszám azt mutatja, hogy az adott kórban száz beteg közül mennyien halnak meg), pedig 1970-ben még csak a 7. helyen álltunk. Az okok sokrétűek, elsősorban a kedvezőtlen életmód a felelős: minden 3. férfi és minden 4. nő dohányzik. 10% felett van az alkoholizálók aránya (máj­zsu­go­rodás). Magyaroszágon négymillió túlsúlyos, kétmillió elhízott él. A 14 éven felüliek 33%-a mozgásszervi zavarban, a népesség 28% allergiában szenved. Van egy jó hír is: az öngyilkosok száma, ha lassan is, de folyamatosan csök­ken – bár még mindig háromszorosa az európai átlagnak.