agyi érbetegségek – agyérbetegségek, gutaütés, szélütés, agyér-ka­taszt­rófa, apoplexia (angolul stroke [ütés, csapás]): a harmadik leggyakoribb ha­lál­ok az iparilag fejlett országokban. A hirtelen kialakuló idegrendszeri tünetek alapját az agyi artériák vagy vénák elzáródása, illetve az érfal megszakadása következtében roncsoló agyvérzés okozza. – A túlélőknél az agy maradandó károsodása következtében bénulás, beszédzavar (afázia), elbutulás (demen­cia) alakul ki, gyakori a szélütést követően a depresszió. Az agykárosodás kialakulásának mechanizmusa különböző. Leggyakoribb az agyi erek érel­me­sze­se­dése következtében falra tapadó véralvadék tovasodródása, ami az agyi erekben elzáródást és következményes agyszövet-elhalást, agylágyulás okoz. A lágyulás másik gyakori oka a szív kórállapotai (szívinfarktus, rit­mus­za­va­rok) miatt kialakuló embólia. – Mind az agyvérzés, mind az agytrombózis fellépésének leggyakoribb kockázati tényezője a kezeletlen magas vérnyomás (hipertónia). A gutaütés további legfontosabb kockázati tényezői a dohányzás, a cukorbetegség, magas vérzsír-tartalom (hiperlipidémiák). Az életkorral a szélütés kockázata nő. A kockázat felkutatása és kezelése csökkenti a szél­ütés gyakoriságát. A tünetek felismerése, a 3 órán belül elkezdett kezelés (vér­alvadék-oldás) a legkorszerűbb oki gyógykezelés. A betegek korszerű el­lá­tá­sa a stroke-központokban a legeredményesebb.