információs kapuőr – A világban minden nap számtalan esemény ját­szódik le, ám csupán egy részükről tájékoztat bennünket a média. A külön­böző események között az újságíró szelektál, ő dönt arról, hogy beengedi-e őket a nyilvánosságba – ezért nevezik az információk kapuőrének. Döntésé­ben nemcsak szubjektív szempontjai, de az emberek feltételezett elvárásai is vezérlik, hiszen célja általában éppen a közönség létszámának maximálása. Azokról az eseményekről számol be, amelyeknek nagy hírértékük van, azaz számíthatnak az emberek érdeklődésére. Minél több embert érint, minél vá­ratlanabb, minél közérthetőbb egy esemény, annál valószínűbb, hogy bekerül a hírekbe. A negativitás is növeli a hírértéket: a természeti katasztrófákról, háborúkról, bűncselekményekről, botrányokról szóló beszámolók vezetik a hí­reket. A rossz hírek azért érdeklik az embereket, mert ismeretük nélkül nem hozhatnák meg a megfelelő döntéseket, óvintézkedéseket. A különböző mé­diumok nem egyformán szelektálnak az események között, hiszen alkalmaz­kodnak célközönségük érdeklődéséhez és előzetes ismereteihez is. A hírek sajátos csoportját alkotják az olyan áleseményekről (például politikusok által tartott sajtótájékoztatókról, útavatásokról, kórházlátogatásokról) szóló be­számolók, amelyeket a politika mediatizálódását érzékelő kommunikációs szakemberek rendeznek azért, hogy megbízóik bekerüljenek a hírekbe, és kedvező benyomást gyakoroljanak a választópolgárokra.