immunrendszer – véd és betegít is – A szervezet védelmét természetes védőrendszerei (a bőr elszarusodó laphámsejtjei, a légutakat megtisztító csil­lószőrmozgás, a gyomorsav, az epe, a hasnyálmirigy enzimjei stb.) mellett az immunrendszer szolgálja. Feladata, hogy felismerje és megkülönböztesse a saját anyagot az idegentől, s ezt el is pusztítsa. Két részből áll: nem speci­fikus celluláris (sejtes) immunitásból és specifikus (ellenanyagokon, immun­globulinokon alapuló) humoralis immunitásból. Utóbbi az azonosított idegen anyagokra (antigénekre) újabb találkozáskor gyorsabb választ ad. Ez az immunmemória, ami az aktív védőoltással kifejlesztett fertőző betegségek el­leni szerzett immunitás alapja is. A bonyolult, számos anyagot magába foglaló immunrendszer károsodásakor megszűnhet a saját sejtekkel szembeni to­lerancia, és a szervezet megtámadhatja saját szerveit. Ez vezet az autoimmun betegségek, például a sclerosis multiplex kialakulásához. Az immunrendszer fokozott működése allergiát, csökkent működése pedig immunhiányt okoz. Ez lehet veleszületett, amelynek több mint 70 formáját ismerjük, s általában öröklődő jellegű. Később megjelenő szerzett formája betegségek következ­ménye; a legveszélyesebb ezek közül a HIV vírus okozta AIDS. Immun­hiányban gyakrabban és súlyosabban jelentkeznek a fertőzések, illetve azok szövődményei.