hagyatéki eljárás – Az ember halálával hagyatéka mint egész száll az örökösökre, minden külön jogi aktus nélkül. Szükség van azonban egy olyan eljárásra, amelynek feladata az örökhagyó halálának eredményeként bekövet­kezett jogi változások tisztázása, az öröklés időpontjának, tényének, mód­jának, több örökös esetén az öröklés arányának közhiteles tanúsítása és ezeknek megfelelően a hagyaték átadása. A hagyatékhoz tartozó vagyon­tárgyak körének és értékének megállapítására hagyatéki leltárt vesznek fel, amelyet általában a meghalt személy utolsó belföldi lakóhelye szerint ille­tékes jegyző végez. A közjegyző előtti hagyatéki eljárásra csak akkor kerül sor, ha magyar állampolgár után belföldön ingatlan vagyon maradt, vagy csak ingóság maradt ugyan, de az ingóság értéke a 300.000 forintot meghaladja (és néhány további speciális feltétel is teljesül). Amennyiben nincs ismert örö­kös, a közjegyző az örökösök felkutatására hirdetményt bocsát ki, amelyet az örökhagyó utolsó ismert belföldi lakhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes polgármesteri hivatal hirdetőtábláján kell kifüggeszteni. A közjegyző a hagyatékot öröklési vita hiányában teljes hatállyal, ilyen vita esetén pedig ideiglenes hatállyal adja át az örökösöknek. Az eljárás folyamán a közjegyző köteles a felek számára jogi tájékoztatást adni, a hagyatéki eljárás során hozott határozataival szemben pedig jogorvoslatnak van helye.
Összeállította:
Vándor András
Utolsó frissítés:
2005. április 20.
© 2005 MTA
     
  Kapcsok a világháló felé