agyféltekék aszimmetriája – Agyunk két, nagyjából szimmetrikus fél­tekéből áll. Mindegyik félteke a test ellenoldali felét irányítja, és onnan kap információkat. A féltekei aszimmetria (lateralitás) tehát azt jelenti, hogy a bal agyfél a jobb kezet irányítja, és a tőlünk jobbra lévő tárgyakat észleli. Az idegpályák aszimmetrikus elrendezésén túl a két félteke információfeldolgozó képessége is eltérő. Már a 19. században észrevették, hogy míg a bal halán­téki lebeny sérülése többnyire súlyos beszédzavarhoz vezet, a jobb oldal ha­sonló sérülése csak nagyon ritkán. A nyelvi képességek mellett a bal félteke előnye elsősorban a logikai és számtani feladatok terén mutatkozik. A téri tájékozódás vagy a vizuális, képeken alapuló gondolkodás viszont a jobb fél­teke kompetenciája. A jobb félteke előnyben van az érzelmek kifejezése és az érzelmi jelzések percepciója terén is. A bal félteke feldolgozási módjára jel­lemző a részletek egymást követő elemzése, míg a jobb félteke az információ­tömeg egészéből egyszerre próbál jelentést formálni. A legtöbb funkció ese­tében a gyengébb félteke is rendelkezik bizonyos kapacitással, a különbség inkább mennyiségi jellegű. A kezesség szorosan összefügg a féltekei aszim­metriával, de a kapcsolat nem közvetlen. A jobbkezesek 90 százaléka rendel­kezik bal féltekei beszéddominanciával, a balkezeseknek viszont csak mint­egy kétharmadánál van jobboldali előny. A féltekei aszimmetria-viszonyok­ban, a kezességen túlmenően is, jelentős egyéni különbségek mutatkoznak.