nemzetbiztonsági szolgálatok – olyan, a kormány irányítása alatt álló, országos hatáskörű költségvetési szervek, amelyek rendeltetése az ország szuverenitásának biztosítása és alkotmányos rendjének védelme. Elsődleges feladatuk a megelőzés, a tervezett vagy megkezdett jogellenes cselekmények felderítése, megakadályozása, illetve megszakítása. Titkosszolgálatok nélkül nincs, és nem is lehet nemzetbiztonság. Feladataik ellátása során – szigorú törvényi feltételek szerint – korlátozhatják a személyes szabadsághoz, a ma­gánlakás, a magántitok és a levéltitok sérthetetlenségéhez, a személyes ada­tok védelméhez, a közérdekű adatok nyilvánosságához, valamint a birtokvé­delemhez fűződő jogokat. Intézkedésük azonban nem okozhat olyan hátrányt, amely nem áll arányban annak törvényes céljával. Az állampolgári jogokat leginkább korlátozó eszközök, módszerek alkalmazására csak a szolgálatoktól független, külső – bírói, illetve igazságügy-miniszteri – engedély alapján ke­rülhet sor. A titkos információgyűjtés során alkalmazott eszközöket és mód­szereket, valamint az összegyűjtött és hasznosított információkat állam­titokként kell kezelni. Az Országgyűlés a Nemzetbiztonsági Bizottságon ke­resztül ellenőrzi a szolgálatok tevékenységét. A Bizottság elnöke mindig ellenzéki képviselő annak érdekében, hogy a mindenkori kormány ne élhes­sen vissza a nemzetbiztonsági szolgálatok különleges jogosítványaival.