Kiotói Jegyzőkönyv – Az ENSZ 1992-ben nagyszabású konferenciát ren­dezett Rio de Janeiróban a környezet állapotáról, a fenntartható fejlődésről. Itt alapozta meg környezetvédelmi programját. A »riói folyamatban« a legtöbb figyelmet az Éghajlat-változási Keretegyezmény kapta, amelyet a konferen­cián 153 ország és az Európai Közösség képviselője írt alá. A magyar részvé­teli szándékot az Országgyűlés erősítette meg. A megállapodás fontosságát támasztja alá, hogy az elmúlt 100-150 évben – mindenekelőtt a fosszilis energiahordozók alkalmazása következtében – mintegy 25%-kal megnőtt a légköri szén-dioxid mennyisége, és a fokozódó üvegházhatás miatt megnőtt az éghajlatváltozás kockázata. A sürgős beavatkozás egyik lehetséges esz­közeként született meg a keretegyezményhez csatolt Kiotói Jegyzőkönyv, ame­lyet 1997-ben 141 ország írt alá. Ebben 38 fejlett ipari ország átlagosan a kibocsátás 5,2%-os csökkentését vállalta a 2008 és 2012 közötti időszakra. Magyarország a jegyzőkönyvben megnevezett hat, az üvegházhatás kialaku­lásában szerepet játszó gázra vonatkozó 6%-os korlátozással csatlakozott. A cél megvalósításához energiatakarékossági, energiahatékonysági intézke­désekre van szükség, valamint fokozni kell az alternatív energiaforrások hasznosítását. A Kiotói Jegyzőkönyv ratifikálásának folyamatát a politikai és gazdasági ellenérdekek erősen lelassították, így hivatalosan csak 2005. feb­ruár 16-án lépett érvénybe.