influenzajárvány – a világ valamelyik részéről szinte minden évben elin­dul egy olyan influenzavírus, amely sok embert megbetegít. A járvány mérete elsősorban attól függ, hogy a kórokozó szerkezete milyen genetikai vál­to­zá­so­kon ment keresztül. Egy adott influenzavírus-törzzsel való találkozás ugyanis egy következő fertőzés esetén védettséget biztosít. Az influenzavírusok azon­ban könnyen képesek örökletes anyaguk megváltoztatására. Minél jelen­tősebb ez a mutáció, annál kevesebb ember tud védekezni a vírusváltozat ellen, és annál nagyobb lesz a járvány. – Létrejöhet olyan, merőben új szerkezetű influenzavírus is, amely az emberi immunrendszer számára teljesen ismeretlen. Ilyenkor ún. világjárvány alakulhat ki. 1918-19-ben pl. a spanyolnátha kb. 20 millió, az 1968-as hong-kongi influenza – az azóta jól ismert A vírus – kb. 2 millió ember halálát okozta. Világjárványt okozó vírustörzs kialakulásához az kell, hogy valamelyik emberi influenzavírus egy vagy több génje állati génre cserélődjön le. A mostani távol-keleti madár­influenza járvány azért veszélyes, mert ha az emberekbe jutó madárvírus humán influenza-vírussal kombinálódik, új világjárvány okozására képes kórokozó is létrejöhet. A WHO világszerte referencialaboratóriumokat és influenzafigyelő szolgálatot működtet. Ennek célja, hogy minden évben tud­ják, hogy hol milyen vírusváltozat okozhat majd járványt, és oltóanyaggal az országok felkészülhessenek erre. Másrészt, hogy az állati és emberi vírusok folyamatos elemzésével minél előbb észrevegyék, ha világjárvány okozására képes új törzs alakult ki. Ennek ismeretében ugyanis néhány hónap alatt ez ellen is lehet vakcinát készíteni. – A 2003-2004-es »normális« járványt a Hong-Kong vírus A3N2 nevű változata okozza.