állati jogok – mindazok a jogszabályban rögzített állatvédelmi elvek és normák, amelyek az állatok tartására, szállítására, gyógyítására, életük kiol­tására, a rajtuk végzett kísérletekre, ill. általában a velük való bánásmódra vonatkoznak. A világ első állatvédelmi törvénye (Martin's Act) 1822-ben szü­letett Angliában. 1824-ben ugyanitt jött létre az első állatvédelmi egylet, amelynek alapítói egyben az emberi jogok szószólói is voltak, küzdöttek a rabszolgaság és a halálbüntetés eltörléséért. A modern állati jogok elméleti megalapozásában több filozófiai-etikai irányzat képviselői is szerepet ját­szottak. Legnagyobb hatása Peter Singer ausztrál filozófusnak volt, aki Az állatok felszabadítása (Animal Liberation, 1975) c. könyvében kifejtette, hogy a fájdalom és a gyönyör érzékelése nemcsak az emberre, hanem a gerinces állatokra is jellemző, ezért az erkölcsi, ill. jogi védelem őket is megilleti. A világszerte jelentősen megerősödött állatvédő mozgalmak legfőbb célja az állatkísérletek beszüntetése, ill. az állatok méltó élethez és kegyes halálhoz való jogának elismertetése. Nagy szerepük van abban, hogy a világ sok he­lyén, pl. az Európai Unió tagországaiban nagyon szigorú állatvédő törvények léptek hatályba. Némely szélsőséges irányzat (Animal Liberation Front, Earth Liberation Front) azonban az állatkísérletek teljes beszüntetését követeli, és nem riad vissza kutatóorvosok fizikai bántalmazásától vagy laboratóriumok szétverésétől sem. A jelenlegi magyar állatvédelmi törvény (1998. XXVIII. tv.) 1999. január 1-jén lépett hatályba. A Btk. módosítása után, 2004 márciusától az állatkínzás szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekménnyé vált. Né­metországban az állatvédelem állami feladata már bekerült a Szövetségi Al­kotmányba is, az olasz szenátus pedig 2004 novemberében tárgyalt az állatok védelmének jövőbeni alkotmányba foglalásáról.