kettős honfoglalás – László Gyula elmélete szerint a magyarság (nagy része) 670/680 táján jelent meg a Kárpát-medencében, az Árpád vezetésével lezajlott honfoglaláskor (túlnyomórészt) török népek költöztek be. Érvei: 1) a 8. sz.-i avar és 10. sz.-i magyar lelőhelyek tömbje kiegészíti egymást, 2) több forrásban kétféle magyarságról van szó (»fehér« és »fekete«), 3) 670/680 táján onogurok vándoroltak be, 9. sz.-i források onogurok jelenlétéről szólnak, márpedig a magyarok idegennyelvi megnevezései az »onogur« népnévből erednek, 4) a későavar lelőhelyek többsége az árpádkori források alapján összeállított ethnikai térképen a »túlnyomórészt magyar« területekre esik, 5) a 8. és a 11. sz.-i temetők koponyái túlnyomórészt europidok, míg a 10. sz.-iak nagy része europomongolid típusú, 6) a későavarok a Káma-vidékéről vándoroltak be, ahol finnugorok éltek. – Ezen érvek nem helytállóak: 1) a kétféle szállásterület nem egészíti ki egymást s még ha úgy lenne is, az nem jelentene egyidejűséget, 2) a kétféle magyarságra vonatkozó forrásadatok javasolt értékelése nyelvészetileg és történetileg téves, 3) nem minden onogur = magyar, ezért az avar történelem nem = magyar történelem, egy népnév pedig nem = ethnikum, 4) a hivatkozott térkép a helynevek nem teljes feldolgozására támaszkodott s túlzón általánosított, 5) a hivatkozott koponyatípusok egyezése történetileg irreleváns, szembeállításuk a 10. sz.-iakkal téves kronológiai és ethnikai meghatározásra alapult, 6) a későavar leletanyag nem egy új néptől, hanem a továbbélő 7. sz.-itól származik, a Káma-vidékről történt beköltözés feltételezése alaptalan, egyébként is: a régészeti lelet nem ethnikumjelző. – Egy tény: megoldatlan, hogy a 14. sz.-i magyar források – az Árpádékét »másodiknak« nevezve – milyen magyarok »első bejövetelét« teszik 677-re, ill. 700-ra, ezt mire alapozták és mit jelent?