fekete lyuk – A téridőben akkor alakul ki fekete lyuk, ha egy elegendően sű­rű tömegeloszlás határáról a szökési sebesség meghaladja a fény­se­bes­séget. Minden részecske, amely a K. Schwarzschild által meghatározott su­gá­ron belülről indul, véges idő alatt a fekete lyuk középpontjába zuhan. Külső megfigyelőhöz e sugáron belülről nem jut ki információ. Az események e ho­ri­zont­jához kivülről közeledő objektum fénye egyre vörösebb lesz. A hul­lám­hossz végtelenné válásával az objektum eltűnik a horizont mögött. – A fekete lyuk az elegendően nagy tömegű csillagok végső fejlődési fázisa. Napunk tö­mege kisebb annál, hogy ez legyen végállapota. Néhány nap-tömegnyi fekete lyukak létezésére kettős csillagrendszerek nem látható tagja felé áramló anyag röntgensugárzása révén van közvetett bizonyíték (ezt a folyamatot az ábra illusztrálja). A Tejút centrumában egy többmillió nap-tömegnyi fekete lyuk található. Feltételezik, hogy elég nagy tömegű galaxisokban ugyanez a hely­zet, bár kialakulásának módja ismeretlen. – A korai forró univerzum sű­rű­ség­in­gadozásai során esetleg kialakulhatnak kisméretű fekete lyukak is. Ezen ősi lyukak átlagos becsült tömege alig száz milliárd kilogramm. Az ún. Hawking-sugárzás folyamatával, amelynek intenzitása a fekete lyukak tö­me­gével fordítva arányos, nagyrészt »elpárologhattak«, de átmeneti létezésük so­rán, a sötét anyag alkotórészeiként, befolyásolhatták a galaxisok ke­let­ke­zé­sé­nek folyamatát.