dopping – a fizikai és/vagy pszichikai teljesítmény növelése gyógyszerekkel vagy kábítószerekkel. Maga a szó a dél-afrikai kaffer törzsek nyelvéből ered, amelyben egy, a szertartások alkalmával fogyasztott bódító italt jelent. A 19. sz. végén jelent meg az angol nyelvben, a versenylovakat »dope«-olták. Ma­nap­ság doppingról leggyakrabban a versenysport, élsport kapcsán beszélnek, hiszen legális gyógyszerek százait lehet teljesítményfokozóként, azaz dop­ping­szer­ként használni. Mivel ezek alkalmazása egyrészt ellentétes a sport szellemével, mert egyeseket jogtalan előnyhöz juttat, másrészt káros az egészségre, a Doppingellenes Világszervezet (World Anti-Doping Agency: WADA) rendszeresen összeállítja a tiltott szerek és eljárások listáját. Ezek legfontosabb csoportjai: 1. idegrendszerre ható stimulánsok, pl. amfetaminok, ame­lyek csökkentik a fáradtságérzést, segítik, hogy a szervezet tovább bírja az óriási fizikai terhelést; 2. narkotikumok, pl. morfium, heroin, amelyek a fáj­da­lom­küszöböt eltolják, ezáltal segítik a fokozott igénybevételt, ill. betegség vagy sérülés esetén eltüntetik a fájdalmat; 3. anabolikus szteroidok, a teszto­szteron nevű férfi nemi hormon természetes és szintetikus származékai, amelyek segítik az izomtömeg növekedését; 4. vizelethajtók a tiltott szerek ki­ürí­té­sének segítésére, ill. bizonyos sportágakban a kívánatos versenysúly el­érésére; 5. peptid hormonok, amelyek a szervezetben is előforduló hormonok mesterséges változatai, az emberi növekedési hormon pl. segíti az izmok nö­ve­ke­dését, míg az eritropoetin a vörösvértestek számát emeli meg a vérben, és ezzel hatékonyabbá teszi az oxigénszállítást. A jövő doppingszere sokak sze­rint a géndopping lesz, azaz az örökletes anyag (DNS) megfelelő da­rab­ká­inak beépítésével fogják elérni, hogy a sportoló szervezete pl. több eritro­po­e­tint termeljen. A sportolókat a versenyeken ellenőrzik, az augusztus 29-én befejeződött athéni olimpián számos doppingeset történt.